What do you think?
Rate this book
Mesemaraton #1
Mesemaraton
VIGYÁZAT: NEM MESEKÖNYV!
Burleszk, paródia, karikatúra ÉS kalandregény. Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal (egymillió fabatka). Szinte a rajt előtt belebotlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát. A kiszemelt vőlegénynek van egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt. A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez vonzódik: Michel Redfordhoz, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó. Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül. Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa, a lila bugyigókról álmodó Gille Barry, a hamvas apródokra vadászó Lady Norris – és Daler Canev, aki időnként átmenetileg elhalálozik, s ha mégsem, megbokrosodik a lova. Kísérőik: FBI-ügynökök, filmesek, bérgyilkosok. Szerelmek, hajszák, kalandok. Képtelenségek. Gegek. Buszon, villamoson, metrón olvasni nem tanácsos. Feltűnő. Evés közben végzetes lehet.
Burleszk, paródia, karikatúra ÉS kalandregény. Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal (egymillió fabatka). Szinte a rajt előtt belebotlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát. A kiszemelt vőlegénynek van egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt. A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez vonzódik: Michel Redfordhoz, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó. Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül. Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa, a lila bugyigókról álmodó Gille Barry, a hamvas apródokra vadászó Lady Norris – és Daler Canev, aki időnként átmenetileg elhalálozik, s ha mégsem, megbokrosodik a lova. Kísérőik: FBI-ügynökök, filmesek, bérgyilkosok. Szerelmek, hajszák, kalandok. Képtelenségek. Gegek. Buszon, villamoson, metrón olvasni nem tanácsos. Feltűnő. Evés közben végzetes lehet.
260 pages, Paperback
First published January 1, 1989
About the author
Vavyan Fable
53 books97 followersVavyan Fable 11 éves kora óta ír. 1987-ben jelent meg első regénye (eddig összesen harminchat és ezek számos újabb kiadása), köztük zsaru-, akció- és kalandregények, fantasyk (mesélőkönyvek), bohóságok és (megbotránkoztató) novellák.
Fesztelenül könnyed, merész stílusával, vagány humorával, csak rá jellemző, játékos, egyedi nyelvezetével ledöntötte a műfajkorlátokat, így vált az igényes szórakoztatásra vágyó olvasók kedveltjévé.
Regényeiben egyedülálló módon váltogatja a karakter- és helyzetkomikumot a nyelvi humorral.
Nívós gondolatvilága sokunkhoz közel áll, a tőle kölcsönzött szófordulatok, nyelvi lelemények, idézetek szállóigeként/aforizmaként terjednek, beépülnek szókincsünkbe, ujjlenyomatszerűen felismerhetők az irodalmi és köznyelvben egyaránt.
Fable nem csupán történetet vet papírra, ő babonázóan mesél, minket is bevonva az általa teremtett, minden ízében életre lehelt, ezersok színű világba, melyet aztán oly nehezünkre esik elhagyni a végén. Hősei nem fekete vagy fehér jellemek, inkább pepiták, jó s rossz tulajdonságokkal, mint mi magunk is; még főgonoszai is emberszabásúak.
Rajongói szerint Vavyan Fable olyan író, akit az ember nem tud letenni, mert elvarázsol, magával sodor, gondolkodásra késztet, és végig a tenyerén hordozza az olvasót.
Fable nem ömlik ránk a médiából, könyvei nem marketingsikerek, hanem igaziak; úgy tartja, ő ne divatban legyen, hanem olvasásban.
Vidéken él, erdő-mező-kispatak, madártrilla, patadobogás, oxigén társaságában.
Olvasóival a www.fabyen.hu oldal Szalon rovatában szívesen beszélget.
Priviben a fable@fabyen.hu címen írhat neki.
Önéletfestés a '90-es évekből:
"Molnár Évaként születtem abban az évben, amelynek messze nem ez volt a legfőbb eseménye, hanem a forradalom s annak eltiprása. Koromnál fogva nem vehettem részt a szovjet tankok elleni harcban, anyám karján gőgicséltem a pincében. Később - jártam iskolába; tizenegy évesen ragadtam először tollat azzal a szándékkal, hogy önmagam szórakoztatására regényeket írjak, mivel akkorra végeztem az otthoni és máshoni könyvespolcok első és hátsó sorával, a tévében pedig örökké A jégmezők lovagját és a Bátor embereket adták. Ez idő tájt indiánregények tucatjait követtem el.
Ha kérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, már látszott: sosem leszek nagyobb 150 centinél. Viszont írónak készültem. Így hát kézenfekvő, hogy egészségügyi szakközépiskolát végeztem, és ápolónő lett belőlem. Dolgoztam néhány kórházban. Felvételiztem a Tanárképzőbe; nem nyertem. Olykor rátámadtam a Mozgó Világra avagy az ÉS-re egy-egy novellával; nem szerettek. A 30. születésnapomon kudarcfalat állítottam. Kiraktam az elutasított felvételi kérelmemet, az elutasított telefon- és lakásigénylést, könyvkiadók és lapszerkesztőségek elutasító szép üzeneteit, a kihúzatlan lottószámaimat.
A harmincegyedik születésnapomra jelent meg az első regényem, a harmincnegyedikre a tizedik. Az álom valóra vált: tanácsi alkalmazott írta be a személyimbe, a foglalkozás rovatba, noha rövid i-vel: iró. Ennek örömére nosztalgia-indiánregényt hoztam létre, immár a közismert, megátalkodott Vavyan Fable-stílusban, Fattyúdal címen. Fiammal, férjemmel, kutyámmal élek egy 82 éves házban. Világnézetem haragoszöld: az idült természetszeretet vírusát (remélem) a regényeimen keresztül (is) terjesztem."
Fesztelenül könnyed, merész stílusával, vagány humorával, csak rá jellemző, játékos, egyedi nyelvezetével ledöntötte a műfajkorlátokat, így vált az igényes szórakoztatásra vágyó olvasók kedveltjévé.
Regényeiben egyedülálló módon váltogatja a karakter- és helyzetkomikumot a nyelvi humorral.
Nívós gondolatvilága sokunkhoz közel áll, a tőle kölcsönzött szófordulatok, nyelvi lelemények, idézetek szállóigeként/aforizmaként terjednek, beépülnek szókincsünkbe, ujjlenyomatszerűen felismerhetők az irodalmi és köznyelvben egyaránt.
Fable nem csupán történetet vet papírra, ő babonázóan mesél, minket is bevonva az általa teremtett, minden ízében életre lehelt, ezersok színű világba, melyet aztán oly nehezünkre esik elhagyni a végén. Hősei nem fekete vagy fehér jellemek, inkább pepiták, jó s rossz tulajdonságokkal, mint mi magunk is; még főgonoszai is emberszabásúak.
Rajongói szerint Vavyan Fable olyan író, akit az ember nem tud letenni, mert elvarázsol, magával sodor, gondolkodásra késztet, és végig a tenyerén hordozza az olvasót.
Fable nem ömlik ránk a médiából, könyvei nem marketingsikerek, hanem igaziak; úgy tartja, ő ne divatban legyen, hanem olvasásban.
Vidéken él, erdő-mező-kispatak, madártrilla, patadobogás, oxigén társaságában.
Olvasóival a www.fabyen.hu oldal Szalon rovatában szívesen beszélget.
Priviben a fable@fabyen.hu címen írhat neki.
Önéletfestés a '90-es évekből:
"Molnár Évaként születtem abban az évben, amelynek messze nem ez volt a legfőbb eseménye, hanem a forradalom s annak eltiprása. Koromnál fogva nem vehettem részt a szovjet tankok elleni harcban, anyám karján gőgicséltem a pincében. Később - jártam iskolába; tizenegy évesen ragadtam először tollat azzal a szándékkal, hogy önmagam szórakoztatására regényeket írjak, mivel akkorra végeztem az otthoni és máshoni könyvespolcok első és hátsó sorával, a tévében pedig örökké A jégmezők lovagját és a Bátor embereket adták. Ez idő tájt indiánregények tucatjait követtem el.
Ha kérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, már látszott: sosem leszek nagyobb 150 centinél. Viszont írónak készültem. Így hát kézenfekvő, hogy egészségügyi szakközépiskolát végeztem, és ápolónő lett belőlem. Dolgoztam néhány kórházban. Felvételiztem a Tanárképzőbe; nem nyertem. Olykor rátámadtam a Mozgó Világra avagy az ÉS-re egy-egy novellával; nem szerettek. A 30. születésnapomon kudarcfalat állítottam. Kiraktam az elutasított felvételi kérelmemet, az elutasított telefon- és lakásigénylést, könyvkiadók és lapszerkesztőségek elutasító szép üzeneteit, a kihúzatlan lottószámaimat.
A harmincegyedik születésnapomra jelent meg az első regényem, a harmincnegyedikre a tizedik. Az álom valóra vált: tanácsi alkalmazott írta be a személyimbe, a foglalkozás rovatba, noha rövid i-vel: iró. Ennek örömére nosztalgia-indiánregényt hoztam létre, immár a közismert, megátalkodott Vavyan Fable-stílusban, Fattyúdal címen. Fiammal, férjemmel, kutyámmal élek egy 82 éves házban. Világnézetem haragoszöld: az idült természetszeretet vírusát (remélem) a regényeimen keresztül (is) terjesztem."
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 8 of 8 reviews
April 9, 2025
Ez most nagyon jólesett. Olvastam nem egyszer, a saját példányom szó szerint már lapokra van esve annyit forgattam, mégsem tudom megunni.
Igazi nevettető börleszk. Nem egyszer hangosan nevettem, még úgy is, hogy ismertem a történetet.
Ez még az igazi, eredeti, hamisítatlan Fable humor- és kalandkönyv volt.
Igazi nevettető börleszk. Nem egyszer hangosan nevettem, még úgy is, hogy ismertem a történetet.
Ez még az igazi, eredeti, hamisítatlan Fable humor- és kalandkönyv volt.
September 8, 2015
2,5* de csak a vége miatt. Egyébként egy C (mert B-nek nem elég jó) kategóriás akció-kaland-vígjáték filmre emlékeztetett végig, annak minden kliséjével együtt.
Read
October 21, 2021Anyám nyomta a kezembe 2009 nyarán (15 éves koromban), és a hátulján is azt írják, hogy EZ ANNYIRA VICCES, de én nem igazán értettem és nem is találtam különösebben viccesnek, szóval körülbelül a 80%-ánál fel is adtam a könyvet. (Mint az Egri csillagokat 5.-ben. Abból se sokat értettem, pedig sokat olvasok és meglehetősen jó a szövegértésem, de vannak könyvek, amik felnőtteknek valók: a gyerekek, kamaszok nem értik akkor sem, ha minden szó magyarul van.)
December 15, 2025
Életem 2. legnehezebb kiolvasott könyve.
Könyv klubos ajánlás miatt olvastam ki.
Azt mondták, jókat lehet rajta nevetni... jó humorom van, és értem is őket, de ezen valahogy nem sikerült nevetnem.
Adtam neki sok sok esélyt, mert mlparshor le raktam, hogy nekem ez nem megy, de mondom hátha majd beindul és magával ránt.
Nem rántott.
Örültem, hogy végeztem vele. De ha nem olvasom el lehet jobb lett volna.
Könyv klubos ajánlás miatt olvastam ki.
Azt mondták, jókat lehet rajta nevetni... jó humorom van, és értem is őket, de ezen valahogy nem sikerült nevetnem.
Adtam neki sok sok esélyt, mert mlparshor le raktam, hogy nekem ez nem megy, de mondom hátha majd beindul és magával ránt.
Nem rántott.
Örültem, hogy végeztem vele. De ha nem olvasom el lehet jobb lett volna.
August 2, 2025
Really well written! Every second is enjoyable!!
July 5, 2014
Azt mondják, hogy menjek egy másik szobába, aztán a másik szobából áthallatszó kuncogás a bajuk. Azt firtatják, miért könnyes a szemem és hogy látom így a betűket? Csettintgetnek a fülem mellett és morcosak, mert megint leégett a kávé – a héten már másodszor…
A családom néha nem túl toleráns ha: belefeledkezem egy könyvbe, hangosan / halkan röhögcsélek magamban vagy a külvilágot kizárva belemélyedek az olvasmányomba. Fable-t olvasok megint és ilyenkor megszaporodnak az elszakadásaim a külvilágtól, megszokhatták volna már és szerintem az ő saruk, hogy nem tették.
Tulajdonképpen ez a könyv történik, ha mindenféle idióta, kretén, beteges és beteg egybe zsúfolódik egy lovas terepversenyen, ahol a fődíj ugyan egymillió, de inkább a részvétel lényeg – kinek ezért, kinek azért. A szereplők sokfélék: filmcsillag, énekesnő, maffiózó, transzvesztita, narkolepsziás, exkönyvtáros, zsoldos-testőr és még sokan mások. A mezőny sokszínű, mindenki találhat magának kedvencet – az enyém Michel Redford!
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2...
A családom néha nem túl toleráns ha: belefeledkezem egy könyvbe, hangosan / halkan röhögcsélek magamban vagy a külvilágot kizárva belemélyedek az olvasmányomba. Fable-t olvasok megint és ilyenkor megszaporodnak az elszakadásaim a külvilágtól, megszokhatták volna már és szerintem az ő saruk, hogy nem tették.
Tulajdonképpen ez a könyv történik, ha mindenféle idióta, kretén, beteges és beteg egybe zsúfolódik egy lovas terepversenyen, ahol a fődíj ugyan egymillió, de inkább a részvétel lényeg – kinek ezért, kinek azért. A szereplők sokfélék: filmcsillag, énekesnő, maffiózó, transzvesztita, narkolepsziás, exkönyvtáros, zsoldos-testőr és még sokan mások. A mezőny sokszínű, mindenki találhat magának kedvencet – az enyém Michel Redford!
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2...
January 27, 2015
Egyik legjobb könyv Fable-től, bizonyos részeket hangoskönyvben élvezve még inkább odavágott az élmény: epekedtem, izgultam, örültem, szomorkodtam, keménykedtem, aggódtam, nagyokat röhögtem... nem tudom felsorolni! Érzelmi árnyalatok, színes helyzetek nagy dózisban, rendkívül szórakoztató összeállításban! :D
Hihető egyéniséggel ellátott szereplők, akik sosem fekete-fehérek, a színskála teljes spektrumán mozognak. A jó esetlen, álmodozó, de a rossz sem különb, átlagos karakterekből lett nevettető, elgondolkodtató és szeretni való emberek a csodát magában hordozó bölcsész lány Athena Dobostól a dúsgazdag Hella Posztorig, közéjük szorítva a Futam összes szereplőjét.
Egyedül a lezárás volt nekem túl halkiránynősített, ugyanazt a végkifejletet éreztem kibontakozni, ami a Halkirálynő-sorozatban és Vavyan többi, nem fikcióóós regényében a kezdet szokott lenni. (Ne essék félreértés, azok is nagyooon jók!) :D
Hihető egyéniséggel ellátott szereplők, akik sosem fekete-fehérek, a színskála teljes spektrumán mozognak. A jó esetlen, álmodozó, de a rossz sem különb, átlagos karakterekből lett nevettető, elgondolkodtató és szeretni való emberek a csodát magában hordozó bölcsész lány Athena Dobostól a dúsgazdag Hella Posztorig, közéjük szorítva a Futam összes szereplőjét.
Egyedül a lezárás volt nekem túl halkiránynősített, ugyanazt a végkifejletet éreztem kibontakozni, ami a Halkirálynő-sorozatban és Vavyan többi, nem fikcióóós regényében a kezdet szokott lenni. (Ne essék félreértés, azok is nagyooon jók!) :D
July 24, 2016
Csúcs ez a könyv. Gyakran folyt a könnyem a nevetéstől.
Displaying 1 - 8 of 8 reviews