Maja Varga > Recent Status Updates

"Csak a póztalanság ritka pillanatai szolgáltatnak némi bizonyosságot az egyetemes bizonytalanságban. Talán. A bizonytalanság egyetemességének érzetéből kínos, mindent átható bizalmatlanság következik. Emberek, tárgyak, jelenségek iránt."

"Egy elromlott kapcsolatról senki sem tudja megmondani, mikor és hogyan romlott el. Egy elromlott kapcsolat mindig lényegtelen szavak kis tüskéivel van tele. Bár e kis tüskék némiképpen kifejezik az embert, mégis távol vannak a teljes kifejezéstől, mert szó szerint nem képes kifejezni a teljességet. Az emberek mégis vakon bíznak a szavakban. Vakon bíznak saját szavaikban, s ugrásra készen lesik mások szavait."

"Nem tudtuk még, hogy félelmeink tárgyai között is különbségek vannak, mert nem tudtuk még, hogy félelmetesnek lenni legalább olyan szörnyű, mint félni."

"Mit számít annak, akinek jelleme kis jellemtelenségekből épül jellegtelenséggé?"

"(...) hogy megszüntessék ezeket a határokat, nem veszik észre, hogy lázas szócséplésükkel saját jellemük felszámolásán munkálkodnak. De mit számít a jellem annak, akinek fogalma sincs a jellem különösségének értékéről? Mit számít annak, aki a jellemet istencsapásként fogja fel, mert saját jellemét sem ismerve, önmaga akadályoztatását látja másokban?"

"Minél szűkebbek a határok egy ember körül, minél kevesebb kilátás nyílik e határok mögé, annál jobban ingerli ez a külvilágot, azokat az embereket, akik végtelen locsogásukkal és fecsegésükkel lerombolják maguk körül a személyiség falát, s ezáltal látszólag megkönnyítik az érintkezést embertársaikkal, de miközben arra törekszenek, hogy e határokat mind tágabbra vonják, s lényegében arra, hogy megszüntessék ezeket a"

"(...) Emlékszem egy mondatára. Emberekben hittem, írta, és nem a törvényekben. A felülvizsgálat során fölmentették. De ő nem mentette föl önmagát. Én akkor fogadtam meg, hogy ügyész leszek. A törvények őre. Az igazság védelmének szentelem az életemet. És most én is csapdába estem. A hit csapdájába. Később megtudtam, apámat megtévesztette, hogy a vádlottak, akiket elítélt, következetesen bűnösnek vallották magukat."

"- A boldogság, Irén - mondja Kerényi csendesen -, nemcsak a szerelem. Nemcsak kèt ember együttélése. A boldogság ennél több. Tágabb. Beletartozik a munkám is. A jól elvégzett munka."

"Hogyan várhatok igazságot azoktól, akik az igazságtalanságot elkövették."

"- Megérdemeljük mi a boldogságot? - kérdeztem halkan, és a tenyerébe hajtottam az arcom. Furcsán nézett rám, és nagyon komolyan azt mondta:
- Mi túl tisztességesek vagyunk ahhoz, hogy boldogok legyünk. Moralizálunk, filozofálgatunk. Nem tudjuk legyőzni a gátlásainkat. S ha megtalálnánk a boldogságot, azonnal lelkiismereti kérdést csinálnánk belőle.
- De én boldog akarok lenni - mondtam. Nagyon boldog.
(...)"

♡

"- A szerelem nem mennyiségi kérdés.
- Megmondjam, mit gondolok?
- Igen, kérlek.
- Azt gondolom, hogy te vagy az, aki nem tudta túltenni magát rajta. Azt gondolom, hogy te tartottad őt életben a házasságotokban. Azt gondolom, hogy a mama szeretett téged, és ezt nem bírtad elviselni.
- Mit nem bírtam elviselni?
- A szeretetét. Nem mindenki bírja elviselni, ha szeretik."

"Mi rosszabb? Teljes tudatlanságban élni, de része lenni a világnak, vagy gondolkozni mindenen, és kívül maradni?"

"- Komolyan gondolod, vagy csak ugratsz? - kérdeztem, és letettem a két bögrét az asztalra.
- Mit gondolsz?
- Nem tudom. Nem ismerlek.
- De az intuíciód csak súg valamit?
- Igen.
- Mit?
- Hogy komolyan gondolod.
- Mindig hallgass az intuíciódra. Mindig igaza van."

"- Nem kell ismerni valakit ahhoz, hogy tudjuk, milyen ember. Szerinted nem így van? Rögtön kiderül, ha elkezdünk beszélgetni valakivel."

"Cinikus is volt, szeretem ezt a keveréket, ha valaki illúziók nélkül kerget illúziókat."

"Mert a problémát mindig a határok jelentették."

"Van mosoly, amely megváltoztat világokat. Még olyanokat is, amelyeket nem szabad megváltoztatni."

"Azt szokták mondani, hogy az évekkel érettebb lesz az ember. Hát, ezt nem vettem észre magamon, se másokon. Az igaz, hogy a korral egyesek lelassulnak, esetleg a felfogásuk is. A kor megfojtja a lelkesedést. Ha az érettségen ezt értik, akkor remélem, Isten minél később ajándékoz meg vele, vagy minél kevesebbet ad..."

"Elnézést kért, amiért levelet küld, és nem e-mailt, de szerinte az ember levélben őszintébb, azonkívül nagy öröm postát kapni, meg aztán ezzel munkahelyeket is teremtünk."

"Részletek? Összefüggés?
Az előzőt éljük, az utóbbit mi magunk alkotjuk."

"Nem ismerem a részleteket, ezért a legtöbb dolog töredékként jelenik meg előttem. Lehet, hogy teljes kép nincs is. Lehet, hogy az élet csak töredékekként létezik."

"Olyan sok szobája van a létnek, mi ezek közül olyan keveset ismerhetünk."

"A hibáinkból tanulunk a legtöbbet. De el kell mennünk, hogy legyen esélyünk visszatérni."

"Itt van hát a kétség: érettség-e az, vagy pedig gyávaság, ha beletörődünk a sorsunkba? Felelősségtudat vagy megfutamodás?"

"ne foglalkozzon azzal, hogyan látja a külvilág a tetteit, amíg hű önmagához."

"- Ne aggódj miattam. De nagyon szívesen meghívlak majd valamikor egy italra. Vagy ez valami fétis? Segítened kell másokon ahhoz, hogy jól érezd magad?"

"Szinte meglepődik azon, hogy még mindig képes nevetni. Erről eszébe jut Jacob. És Niklas. Az, ahogy megnevettette, és segített belátni, hogy az embernek akkor is szabad örülni, ha gyászol."

"Vad volt és kedves, akkor jöttem rá, a vadság és a kedvesség elválaszthatatlan. Ő is, ahogy minden más, a vadságot és a kedvessèget egy időben kapta Istentől, s éppolyan természetes ártatlansággal mutatja ki mindkettőt."

"nem nézett a szemembe, én viszont egyenesen a szemébe néztem, kíváncsi voltam, meddig bírja, éreztem, a keze elakad az arcomon."

"De a farkas tud más is lenni, nem csak kíméletlen ragadozó. Nem támad meg gombászt, embert soha nem öl éhségből. Attól kezdve, hogy megszületett az egyezség, nem féltek egymástól."