Lajos Parti Nagy > Quotes

“A címlapsztori maga is egy szép szó, tán nem a József Attila-i értelemben, de szép. Nevezett akár címlapra is kerülhet. "Száz éve született jövőre a nagy magyar költő", bár ez így, már meg ne haragudjatok, nem elég ütőske, esetleg "Jövőre született száz éve az öngyilkos költő", avagy "Önkezével vetett véget jövőre a százéves költő", ez meg a fiatal célcsoportnak nem ingerküszöb, "Jövőre száz éve született a tisztázatlan vonatbalesetű fiatal költő", sőt "Ki áll jövőre a száz éve gyilkos tehervonat mögött?", s ekkor a homályos monitor előtt egy szerkesztő felsóhajt, gyerekek, kell ez a sok líra? "Padlón a MÁV" - és megvagyunk.”
― Lajos Parti Nagy, Félszép

“Elég jóban vagyok az anyanyelvemmel, sőt művelem, óvom, legfeljebb e fogalmak számomra mást jelentenek, mint némely buzgó és tiszteletre méltó nyelvvédők számára, kik legszívesebben halálra művelnék, persze nem hagyja magát. Burjánzik és illetlenkedik, zsizseg és pezseg, lebírhatatlan és befoghatatlan. Kosztolányi szerint a nyelv nem vasárnapi üvegvitrin, nem múzeumi tárló, hanem inkább színházi kelléktár és zegzugos fiók, melyben egyaránt van kincs és szemét, talmi és maradandó. Ha óvom, akkor a szabadságát óvom, a bekeríthetetlenségét, vagyis a képességét a folytonos, természetes megújulásra.”
― Lajos Parti Nagy, Félszép

“A nyelv jelenti a kézzelfogható hazaszeretetet, egyébként azon, hogy magyar vagyok-e, pláne, hogy mennyire, nem szoktam gondolkodni. Nincs identitászavarom, identitásom mindenekelőtt a magyar nyelv.”
― Lajos Parti Nagy, Félszép

“Milyen furcsa dolog bányászokat visszatemetni a föld alá.”
― Lajos Parti Nagy, Félszép

“Túl tágas és izgalmas hely a világ ahhoz, hogy egyetlen helyen legyünk otthon benne, ha ugyan mi vagyunk otthon valahol, s nem az otthon van bennünk, amit kicsomagolunk hol itt, hol ott, többé vagy kevésbé.”
― Parti Nagy Lajos

“Tudod, mondja, legföljebb önnön kifejtésük során támadnak úgynevezett "gondolataim", ha egyáltalán.”
― Lajos Parti Nagy, Félszép

“Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy egy őszi reggel a kerál odakünn járt a vízen, szóvivője hanyattég úszott mellette a törülőkendővel, hasán a laptopja. Epp leírta az ukászt, a délelőtti módoséttáshó a Kalaptörvénybe, hogy „a hajléktalan legyen tiszta, ápolt, rendelkezzen jövedelemvel, legyen saját lakása, ez esetbe jogosult, satöbbi”. Várta a szóvivő, mi leszen a folytatás, de a kerál témát váltott. Tréfásan megcsippantotta két lábujjával munkatársa orrát, és imígyen szólott: Te Péter, há erőszakos politikus vagyok én? Dehogyég, mondta a szóvivő, ezt visszautasítjuk. Hanemellenbe szeretel az erő nyelvin beszéni. Hájszen magyar szakos se vagyol, méges a magyarok nyelvin beszész. Na, erre gyött föl a nap.”
― Lajos Parti Nagy, Fülkefor és vidéke: Magyar mesék