Festő és író vállalkozott rá, hogy közös világot teremtsen. 
Ur Eleonóra festményei a női archetípusokat mutatják be, a nők sokféleségét ábrázolják. Sugár Zsigmond meséi a batikfestményeken megjelenő nők titkait fürkészik.

Ha szívesen olvasnád, személyesen Szentendrén az Ur Eleonóra Batik Galériában szerezheted be a könyvet, ahol a festmények is megtekinthetők. Vagy ide kattintva megrendelheted!

Sugár Zsigmond: Akvamarin bölcsessége
A kötetet Ur Eleonóra batikfestményei illusztráljákA közös munka

Sugár Zsigmond fantáziája valóban mesés. Olyan világok pattannak ki a fejéből, hogy magam is újra és újra el akarom olvasni a műveit, és alig várom, hogy újabb anyaggal jelentkezzen nálunk. Legújabb gyűjteményét egy festménysorozat illette – egy csapatnyi nő, egy maroknyi féldrágakő, egy sor különböző nemzet. Abból a szempontból nehéz volt a mesék véleményezése, hogy Zsigánál bármi megtörténhet, és így nehéz eldönteni, mi fér bele a sztori logikájába és mi nem. Jól feladja a leckét, amikor például azt kell végiggondolnom: ebben a mesében nem beszélnek az állatok, akkor a madár megszólalhat-e?

Mivel a mesék női archetípusokat is feldolgoznak, sőt a mondavilágokból is merítenek, még nehezebb volt hozzájuk nyúlni, ötleteket megfogalmazni, mert az eredeti koncepciónak sem volt szabad sérülnie. Figyeltünk arra is, hogy noha a mesék feldolgozhatnak nehéz témákat, és nem giccses a végük, a gyermek pozitív gondolatokkal merüljön álomba a mesehallgatás után.

A szerző így élte meg a közös munkát

Az elmúlt tíz év során több lektorhoz is küldtem kéziratot, amíg végül kikötöttem Krisznél és csapatánál. Minden egyes alkalommal alapos, részletes elemzést kapok tőlük. Rávilágítanak a mű erősségeire és hiányosságaira, s teszik ezt úgy, hogy közben egyszerre tanítanak és biztatnak a további munkára. Ráadásul nagyon rugalmasak, előfordult velem nem is egyszer, hogy egy új ötlet kidolgozása előtt gyors segítséget kértem tőlük, amit egy héten belül meg is kaptam, s már azt felhasználva bonthattam ki a témát, nem tört meg a lendület.

A mesegyűjteményt Krisz még a lányának is megmutatta, s ha hiszitek, ha nem, ő is jócskán tett hozzá értő kritikájával. Nem esett messze az alma a fájától.   

Sugár Zsigmond, az Akvamarin bölcsessége c. kötet szerzője

Ha te is elküldenéd a kéziratodat véleményezésre, erről itt olvashatsz többet!

Olvass bele!

A sógun volt az egyetlen, akinek a szemét kerülte az álom. A fény első sugara már a kertben találta. Ahogy kilépett a házból, a lélegzete elakadt, oly szépnek látta Aki-Onnát, hű szolgája feleségét, aki éppen virágokat szedett, hogy a reggeli asztalt azzal díszítse.

– A Nap elsápad melletted – mondta a férfi, és mélyen meghajolt a ház úrnője előtt.

– Csupán egy felhő takarja – felelte Aki-Onna.

A sógunt meglepte a szerény válasz, nem is udvarolt tovább. Magába mélyedve indult reggeli sétájára, de Aki-Onna megállította.

– Mondd, nagyuram, mi bánt?

A sógun egy szót sem szólt, csak lecsatolta a páncélját, és ledobta a köpenyét. Testét vágások borították, de a legmélyebb, legnagyobb a hátát szelte át.

– A szégyen – súgta a sógun a földre meredve.

– A démonok a mi falunkban is pusztítottak, láttam már hasonlót. Alaktalan szellemek, s a kardjuk elátkozott, de nem vasból, hanem füstből kovácsolták. Csak azon ejt sebet, aki hisz benne. Szabadulj meg a varázslatuktól és a sebek is eltűnnek. Reggel, ha sereged útra kész, vedd le ismét a ruhád. Sétálj bele a fekete vízbe, hagyd, hogy egészen ellepjen. Ne feledd, az sem fekete, csak alatta a kövek – tanácsolta Aki-Onna, azzal bement a házba.

Hiába követte a sógun, hogy megkérdezze, mit remélhet a víztől, eltűnt; többet nem látta már szolgája asszonyát.

Mégis megfogadta a tanácsot, és még aznap reggel, félelmét legyőzve, alámerült a sötét vízbe – katonái szeme láttára. Lássatok csodát, a sebek összeforrtak, nyomuk sem maradt, amikor újra előbukkant. Aki-Onna férjét még azon a napon magas rangra emelte a sógun, megtette személyes tanácsadójának.

– Palotám kincses kamrájának nincs párja. Mondd, mire vágyik asszonyod, és megkapod – mondta a sógun, amikor Hansukéval kettesben maradtak.

– Ugyanarra vágyik ő is, mint mi mindannyian, hogy a démonok térjenek vissza oda, ahonnan jöttek. Nap mint nap a démonok áldozatait siratja, én sem tudom megvigasztalni – felelte Hansuke.

– Ha így van, akkor tudom, hogy mi illik hozzá a legjobban – mondta a sógun.

Nem volt se éjjele, se nappala, amióta Aki-Onnát ott a kertben, a felkelő nap fényében meglátta. Feleségül akarta venni, de nem tehetett semmit, amíg az asszony férje élt. Mégsem nyughatott, és ahogy visszatért seregével a palotájába, egy csodaszép ékkövet, egy könnycsepp formájú akvamarint választott a kincses kamrájából, és hálából azt adta Hansukénak, hogy vigye haza az asszonynak. Amikor Hansuke legközelebb, tavasszal a cseresznyefa-virágzáskor hazatért, majd szétvetette az öröm. Egy maroknyi csecsebecsét öntött Aki-Onna elé, és az akvamarint a kezébe nyomta.

– Ez mind a sógun ajándéka. Nézd, micsoda gazdagság köszöntött ránk – harsogta.

A felesége arcát kerülte a mosoly. Fejét lehorgasztva felelte:

– Nincs szükségem ezekből egyre sem. Higgy nekem, a sógun a vesztedre tör.

– Ugyan, az egész udvar előtt nevezett téged Akvamarin hercegnőnek – vágta rá Hansuke.

– Az baj, nagyon nagy baj – felelte könnyes szemekkel az asszony.

Zavarodottan, morogva távozott otthonról Hansuke. Nem értette, hogy a felesége miért nem tud örülni a szerencséjüknek.

Tetszett a részlet? Ha szívesen folytatnád az olvasást, személyesen Szentendrén az Ur Eleonóra Batik Galériában szerezheted be a könyvet, ahol a festmények is megtekinthetők. Vagy ide kattintva megrendelheted!

The post Női titkok ecsettel és szavakkal – festő és író közös mesekönyvét lektoráltam appeared first on KRISZ NADASI WRITES.