Judit Rozsonits

“– Gondolod, hogy ők is figyelnek minket? – kérdezte.
– Kicsodák?
– A hőseink. Az a sok tévé-és mozifigura.
– Ezen a képen biztosan. Az embereknek kell a mese, a meséknek meg az ember. Különben nem lenne értelme az életüknek. Biztosan figyelnek bennünket. Azt nézik, mivel kelthetnék fel jobban a figyelmünket. Ezért eszelnek ki egyre elképesztőbb dolgokat.
– Hogy szeressük őket.
– Vagy féljük. Az érzelem előjele nem érdekes, csak az ereje. A lány elmosolyodott.
– Jó ember rossz helyen – mondta. – És rosszkor próbálkozik.”
― Zoltán Benyák, A nagy illúzió

“Még a húszas éveim elején, a főiskola elvégzése után nagy elánnal vetettem bele magam a tanításba. Bár a fősuli éveit simán ellógtam, elhülyültem, elpiáltam kiélvezve mindent, amit lehet, azét a vizsgáim soha nem sikerültek rosszul, és később állást is könnyedén kaptam. Amikor elkezdtem tanítani, egy új világ nyílt ki előttem. Rájöttem, hogy bár a főiskolára is csak valahogy odasodródtam (Jó lesz az neked, majd lesz jó sok nyári szüneted!), ez a szakma csodás élményeket tartogat számomra. Nagyon bírtam a gyerekeket, és első perctől kezdve kerestem a kihívásokat, a különleges módszereket, amelyekkel örömtelivé tehetem nekik a tanulást. Hamarosan elég ismert pedagógus lettem az országban mint egyike azoknak, akik az akkor még kísérleti szakaszban lévő drámapedagógia módszerével dolgoztak. Nagyon jól ment, és maximálisan kiteljesedtem benne. Minden időmet a gyerekeknek és az önképzésnek szenteltem.”
― Angela Murinai, 10 okom a haragra - Nőnek lenni egy macsó világban

“...elkezdtem utánanézni a dolgoknak, olvasni, figyelni, tanulni, hogy megértsem azt a világméretű átverést, aminek én is, anyám is és az ő anyja is áldozatául estünk. A Rendnek, azaz a patriarchátusnak, amely minden ember életét ostoba szokásokkal, szabályokkal próbálja kordában tartani, összemosni a sokféleségünket, sokféle tehetségünket ás vágyunkat azért, hogy irányíthatók, kontrollálhatók legyünk, és azért, hogy szolgáljuk az elvárásait, ahelyett, hogy saját kiteljesedésünket és tehetségünket tartanánk szem előtt.”
― Angela Murinai, 10 okom a haragra - Nőnek lenni egy macsó világban

“Én tanító lettem. Vagy inkább tanító maradtam. Nem az iskolában, hanem az éterben beszéltem az embereknek bízva abban, hogy a szavaim által jobb életre lelnek. Ezt tette velem a harag. Ez az energia vitt előre, ez segített beszélni. Más tüntetni jár, esetleg elválik és elköltözik egy női kommunába, a harmadik pedig igyekszik a következő generációt okosabbra nevelni a mienknél. És persze van sok nő, aki úgy marad, belesimul, elfogadja, hogy ilyen a világ. Mindenkiből nem lehet forradalmár.”
― Angela Murinai, 10 okom a haragra - Nőnek lenni egy macsó világban