Maja Varga’s Reviews > Minotaurus: Verhalen > Status Update

"Csak a póztalanság ritka pillanatai szolgáltatnak némi bizonyosságot az egyetemes bizonytalanságban. Talán. A bizonytalanság egyetemességének érzetéből kínos, mindent átható bizalmatlanság következik. Emberek, tárgyak, jelenségek iránt."

"Egy elromlott kapcsolatról senki sem tudja megmondani, mikor és hogyan romlott el. Egy elromlott kapcsolat mindig lényegtelen szavak kis tüskéivel van tele. Bár e kis tüskék némiképpen kifejezik az embert, mégis távol vannak a teljes kifejezéstől, mert szó szerint nem képes kifejezni a teljességet. Az emberek mégis vakon bíznak a szavakban. Vakon bíznak saját szavaikban, s ugrásra készen lesik mások szavait."

"Nem tudtuk még, hogy félelmeink tárgyai között is különbségek vannak, mert nem tudtuk még, hogy félelmetesnek lenni legalább olyan szörnyű, mint félni."

"(...) hogy megszüntessék ezeket a határokat, nem veszik észre, hogy lázas szócséplésükkel saját jellemük felszámolásán munkálkodnak. De mit számít a jellem annak, akinek fogalma sincs a jellem különösségének értékéről? Mit számít annak, aki a jellemet istencsapásként fogja fel, mert saját jellemét sem ismerve, önmaga akadályoztatását látja másokban?"

"Minél szűkebbek a határok egy ember körül, minél kevesebb kilátás nyílik e határok mögé, annál jobban ingerli ez a külvilágot, azokat az embereket, akik végtelen locsogásukkal és fecsegésükkel lerombolják maguk körül a személyiség falát, s ezáltal látszólag megkönnyítik az érintkezést embertársaikkal, de miközben arra törekszenek, hogy e határokat mind tágabbra vonják, s lényegében arra, hogy megszüntessék ezeket a"