balagesh

“A tenger iránti érdeklődését mindannyian megértjük, némelyeknek azonban nehezére esik felfogni, hogy az irodalomban mit talál olyan figyelemre méltónak. A sagák olvasása persze élvezetes, hiszen izlandiakról szólnak, néha érdekesek és elég izgalmasak is, hősök is vannak bennük, akikhez mérheti magát az ember, a népmeséket is lehet olvasgatni, a hétköznapi életről meg a bátor tettekről szóló könyveket is, sőt egy-két verset is akár, leginkább olyan költőktől, akik izlandiakról írnak, és tudnak valamit a szénabetakarításról és a jószággal való bánásról is; na de hogy egy hajóskapitány az irodalmat egy szintre emelje a hallal, hát kérem, miféle kapitány az?”
― Jón Kalman Stefánsson, Heaven and Hell

“Van egy mesterségem. Azt szeretném csinálni. Szeretnék egyszer két évig az íróasztalnál ülni, és nem tudni, hogy ki a magyar miniszterelnök.”
― Pál Réz, Bokáig pezsgőben

“...ezeknek a régi férfiaknak soha nem láttuk az állát, ha valamelyikük véletlenül megborotválta magát, olyan volt, mintha borzasztó baleset érte volna, lenyesték volna a személyisége egy darabját, már csak félig volt férfi.”
― Jón Kalman Stefánsson, Heaven and Hell

“A közkeletű tréfa szerint magyarnak lenni, illetve afféle kelet-, közép-, közép-kelet-európainak lenni – az pech. Ez a Hrabal azt mondja, így gondolta az író, hogy ez nem így van, nem pech, hanem tragédia, ide születni, az tragédia, sőt még ennél is több: komédia. Szóval dráma.”
― Péter Esterházy, The Book of Hrabal