Bibibii

“Tudták: soha le nem bírhatják a szörnyeket. De tudták azt is: mondani, mondani, mondani kell a történeteket, egyiket a másik után, és akkor... És akkor: talán.”
― Pál Békés, A Félőlény

“Fele magányom nem adom.
Ne hordj parazsat válladon.
Méreg a csókom, ne igyad.
Ne éleszd halottaimat.
Őszintét hogyha szólt a szád,
hazug szavam kegyét ne várd.
Viselt ruháid le ne vesd,
álmaim kútját ne keresd.
Ha nincs, ki álmát küldi rád,
a délibábot ne imádd;
míg muzsikád el nem apad,
ne faragj ködből madarat,
mi nincs se most, se máskoron.
Fele magányom nem adom.”
― Noémi, László, Papírhajó

“Az öregének telefonált aznap délelőtt.
Mintha az apja élne még, pedig csak úgy tett.
A Heathrow-n a vámosoknak egyből gyanús lett.
A repülőtér csarnokában nincs is térerő.
A kokain tenné, hogy mégis hallott hangokat? Gyomrában a teli tasakok kiszakadtak?
Anyanyelvén édes ízük volt a szavaknak.
Kísértette egy régi balatoni alkonyat.
Színek nélkül. Fekete-fehér az emlékezet.
Puerto Ricó-i cellatársa kacér volt.
De neje letette érte az óvadékot.
Hálájába egy ölelés már rég nem fér bele.
Ifjú felesége Lady ugyan, de nem a First.
Okmányt hamisított, aláírást, pecsétet.
A Temzén még éjjel hajóra szállt, lelépett.
Igyekszik tengert látni önmaga s Anglia közt.
Ha kikötőkben látod néhanap, tanuld meg:
Ő a kisgyerek, ki voltál! És nem csak úgy tesz.”
― Beck Tamás, Más él benned

“Mennyi mindenre
emlékszel mégis,
látod, mennyi mindent
nem bocsátottál meg.
Téves orvosi diagnózis
miatt egy nyarat
barlangban töltöttél.
Hónapokig féltél,
nem tudsz majd kijönni.
Hogy kijössz a barlangból,
és nem leszel része a világnak.
Teleszívtad magad friss levegővel,
nem tudod kifújni, és megfulladsz,
tüdődben egy egész évszakkal.
Az orvosok nem veszik
komolyan a panaszaid.
Hogy azóta is rendszeresen
fulladozol, titkolni fogod.
Az úszókhoz hasonlítanak,
akik a verseny előtt nem
fürödtek természetes vízben,
mert amikor a nagy kék felszínt
látták, nem sejtették alatta a mélységet.
Amikor először úsznak a tengerben,
a képzeletbeli medence falánál
vissza szeretnének fordulni.
Mégis folytatják, leússzák a távot.
Sokkal gyorsabbak a többieknél,
hátha mégis elérik a falat, és nem
tudnak örülni a győzelemnek.”
― Bettina Simon, Strand