Elsie

“A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem.”
― Magda Szabó

“Hát még a szimfóniák - erőtlen zengzetek, durrogtatás, hamvába holt kísérlet, hogy hangokból hegyet hordjunk össze. Szenvedélyes küzdelem. És miért? A pénzért. A tiszteletért. A halhatatlanságért. Hogy tagadjuk a véletlenszerűséget, mely világra hozott bennünket, és távol tartsuk a halálfélelmet.”
― Ian McEwan, Amsterdam

“A tévedés így az akarat bűne: nem véletlen hát, sem az értelmen beteljesülő végzet. Ha nem az akarat vétke volna, már az első ember felfedezte volna az elérhető összes igazságot; sőt, nem keletkeztek volna különböző vélekedései, törvényei, szokásai: vagyis nem alakult volna ki a történelem. De mivel ez megtörtént, nincs más hátra, mint az emberiség bűnéül rónunk. A történelem, lényegében, az emberi tévedések története. Nincs ennél történelem- és életellenesebb magatartás. Történelem és élet egyaránt negatív értelemmel telik meg s bűnnek tűnik.”
― Ortega y Gasset

“Az ő (Krisztus) gesztusai: aki megütött az egyik arcodon, fordítsd felé a másikat is, egyáltalán nem egy ügyefogyott embernek a gesztusai, ellenkezőleg, beletartoznak azok közé a lefegyverző gesztusok közé, amelyek előtt az értelmetlen agresszió egyszerre rájön saját értelmetlenségére. Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel; aki kardot ránt, kard által vész el stb., ezek nem valamilyen ügyefogyottságnak a hirdetései, és egyáltalán nem passzív magatartásra biztatnak. A hangsúly azon van, hogy minden erőszak lényegében valamiféle görcsös állapotból fakad, és minden erőszakos gesztussal szemben létezik egy aktív szeretetből fakadó erősebb szeretetgesztus, amelyik azt az erőszakgesztust lefegyverezni képes. Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel tehát nem azt jelenti, hogy bambán tűrjük el, ha megdobnak kővel és próbáljuk az ellenfél kegyeit keresni, hanem azt, hogy találjuk meg azt a gesztust, amelyik a kővel dobálóban felkelti a saját cselekedete feletti szégyenkezést, a saját cselekedete hiábavalóságának megismerését.”
― Bibó István